böjt

Minden böjti időszak kezdetén előttünk áll az a fontos kérdés, hogy milyen igazi böjt, mi tetszik az Úrnak.

Amint tudjuk, van testi és van lelki böjt. Keleti Egyházunk nem választja el egymástól a kettőt, hanem egyszerre gyakorolja.

„Szeplőtelen áldozatul * önként felajánlottad magad annak, * aki éretted a Szűztől születni készül, * bölcs Bonifác, megkoszorúzott Szent vértanú!” (Konták)

„Sebestyén és Zoé, * Márkus, Marcell és Tibor együtt küzdöttek, * a kínzások viharát elviselték, * és most a szenvedés nélküli, isteni nyugvóhelyen laknak * és ott esedeznek, * hogy lelkünk elnyerje a békességet és a nagy irgalmat!” (Alkonyati zsolozsma)

„Hétszerte jobban * gyújtatá be a kemencét * a káldeusi zsarnok az ifjaknak, * de látván, hogy felsőbb erő által megszabadulván, a Teremtőhöz és Megváltóhoz így kiáltott fel: * Ifjak, áldjátok, * áldozárok, dicsérjétek, * és népek magasztaljátok * őt mindörökké!” (Irmosz)

Tanítás

A babiloni fogság idején három ifjú nem engedelmeskedik Nabukadnezar királynak, és nem borulnak le a bálvány aranyszobor előtt, amit a király készíttetett előtte. Ezért bevádolták őket, és arra akarta kényszeríteni őket Nabukadnezár király, hogy boruljanak le, ismerjék el istenként a bálványt.

„Az ősatyák emlékét ünnepelve ma, hívek, * énekeljük Krisztust, a Megváltót, * ki fölmagasztalta őket minden nemzet közül...” (Alkonyati zsolozsma)

„Készítsd fel magad, barlang, * közeledik a Krisztust méhében hordozó Jerke! * Jászol, fogadd be azt, aki bennünket, * a föld szülötteit, * oktalan cselekedeteinktől szavával feloldoz!” (Alkonyati zsolozsma)