Tanítás, elmélkedés és tanács

Krisztus Urunk születésének ünnepére készülődve, a helyes lelki magatartást sejthetjük meg Arany Szájú Szent János alábbi imádságából, amit elimádkozhatunk minden Szent Liturgia előtt, ha áldozni is készülünk.

Tanítás

Az Egyház várja Krisztus második eljövetelét, amiről tudjuk, hogy azt a napot senki nem ismeri, csak az Atya. Krisztus Urunk földi születésnapját azonban minden évben megünnepeljük, és előtte várakozunk az ünnep megérkezésére. De mit jelent várakozni?

Jézus Krisztus második eljöveteléről tudunk, hogy akkor ítélet is lesz a világ fölött. Akkor minden munkánkról, feladatunkról elszámolunk.

„Örvendetes nap ragyogott fel, * mert az Úr templomába vezetik be azt, * ki a szülés előtt és a szülés után is szűz maradt...” (Az alkonyati zsolozsmán)

A Karitász céljaira gyűjtünk a vasárnapi (november 25.) Szent liturgián. Kérjük, mindenki járuljon hozzá lehetőségei szerint ahhoz, hogy minél jobban támogathassuk a legnagyobb katolikus segélyszervezetet, amely számos rászorulón segít az év minden napján! Adakozásukat köszönjük!

„Örvendezzen ma a magasságos mennyország, * harmatozzanak örömet a felhők * a mi Istenünk rendkívül nagy csodatételei miatt. * Íme a napkelet felé néző kapu terméketlen meddőségből megszületik az ígéret szerint, * és Istennek ajánlják őt lakóhelyül, * és szeplőtelen áldozatként bevezetik ma a templomba…” (Lítiai sztihirák)

Tanítás

Áldozat és templom, e két dolog szorosan összetartozik. A „szeplőtelent áldozatként bevezetik ma a templomba…” Joakim és Anna leánya ott marad a templomba, hogy ezután ott nevelkedjen az Úrnak, ahogy minden keresztény édesapának és édesanyának az Úrnak kell nevelnie a gyermekét. Ez a nevelés vagy növekedés tele van önmegtartóztatással, lemondással és áldozathozatallal, mígnem az ember palánta „templommá” válik.

A gyermek Máriát szülei három évesen a templomba vitték, hogy ott nevelkedjen. Az Istenszülő templomba vezetése néven ismert ünnepet 700 körül óta tartjuk.