Az Előszenteltek liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végezzük.
Ősi előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát, az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött létre az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, amely átváltoztatás nélküli ünnepélyes áldoztatási szertartás. Az első része a nagy alkonyati istentisztelet menetét követi, a második része pedig a Szent Liturgiáét.

Az igazhitűség vasárnapja

Jn 1, 43-51

Másnap Galilea felé tartva találkozott Fülöppel. Felszólította: "Gyere és kövess!" Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel és elmondta neki: "Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek a fiát." "Jöhet valami jó Názáretből?" - kérdezte Natánael. "Gyere és győződjél meg róla!" - felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: "Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság." Natánael megkérdezte tőle: "Honnét ismersz?" Jézus így válaszolt: "Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál." Natánael erre felkiáltott: "Rabbi (azaz: Mester), te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!" Jézus ezt felelte neki: "Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz még látni." Majd hozzátette: "Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött."

Pár hete új rovattal gazdagodott honlapunk. Minden vasárnap felkerül a napi evangéliumi szakasz. Ehhez kapcsolódik egy elmélkedés a felnőttek számára, a gyermekek pedig egy mesét olvashatnak, hogy élményszerűbb legyen számukra a történet.

A keleti egyházban kialakult az az igény, hogy az egyház eltávozott tagjai is jelen legyenek a liturgián.
Az egyházi naptár öt emléknapot ír elő, ezek a halottak szombatjai, amikor a hramota szertartását végzik: a húshagyó vasárnap előtti szombat, nagyböjt 2., 3., 4. szombatja és a pünkösd előtti. A halotti liturgia után parasztázt vagy panachidát végeznek, és a halotti könyörgésekben felolvassák az elhunytak neveit. Ezeket a hívek előzetesen a pappal feljegyeztethetik.

Görögkatolikus egyházunk nagyböjt első péntekjéhez köti a koliba ünnepélyes megáldását és szétosztását. Mindezt az Előszenteltek Liturgiáját követően.
A koliba szimbolikusan a nagyböjt megédesítésére szolgál, így akar mindenkit felkészíteni a böjti utazásra, futásra.
A koliba a főtt búza és különböző gyümölcsök és növények keveréke. Már az V. században a szerzetesek eledele volt. Ugyanakkor fogyasztása a világi híveknek is ajánlott volt, főként a Nagyböjt első hetében.
A koliba elnevezés arra az édes süteményre is utal, amit a halotti torokon osztottak szét az egybegyűlteknek. A keresztény értelmezés szerint a koliba az örök élet édes ízére utal. Sok bizánci egyházban hagyománnyá vált a koliba-osztás a halotti szertartások ill. torok után.

Február 20-ával elkezdődött a húsvét előtti böjti időszak. A nagyböjt folyamán minden szerda és péntek böjti nap (a hús fogyasztását mellőzzük). Nagypénteken szigorú böjtöt kell tartani, minden állati eredetű eledelt nélkülözve. Ezen a napon nem fogyaszthatunk húst, sem tojást, sem tejterméket.
A böjti időszakról bővebben olvashatnak a linkre kattintva: /naptar/2009-02-23/a-nagybojt-kezdete