A következő énekes, imádságos összejövetelt Dányi Lászlóéknál tartjuk. Ők minden évben helyet adnak közösségünknek, most is szeretettel várnak mindenkit otthonukba!

„Hétszerte jobban * gyújtatá be a kemencét * a káldeusi zsarnok az ifjaknak, * de látván, hogy felsőbb erő által megszabadulván, a Teremtőhöz és Megváltóhoz így kiáltott fel: * Ifjak, áldjátok, * áldozárok, dicsérjétek, * és népek magasztaljátok * őt mindörökké!” (Irmosz)

Tanítás

A babiloni fogság idején három ifjú nem engedelmeskedik Nabukadnezar királynak, és nem borulnak le a bálvány aranyszobor előtt, amit a király készíttetett előtte. Ezért bevádolták őket, és arra akarta kényszeríteni őket Nabukadnezár király, hogy boruljanak le, ismerjék el istenként a bálványt.

„Az ősatyák emlékét ünnepelve ma, hívek, * énekeljük Krisztust, a Megváltót, * ki fölmagasztalta őket minden nemzet közül...” (Alkonyati zsolozsma)

„Készítsd fel magad, barlang, * közeledik a Krisztust méhében hordozó Jerke! * Jászol, fogadd be azt, aki bennünket, * a föld szülötteit, * oktalan cselekedeteinktől szavával feloldoz!” (Alkonyati zsolozsma)

„A gonoszság gyermekkoromtól fogva beszennyezte * az én szerencsétlen lelkemet, Szent Szűz! * Szavakkal és tettekkel is szennyessé tettem magamat, * és nem tudom, hogy mit cselekedjem! * Azt sem tudom, hová meneküljek...” (Theottokion a hajnali szolgálaton)

Tanítás

Imádságban szólítjuk meg az Istenszülőt, hogy legyen a segítségünkre, járjon közben értünk, hogy jól cselekedjünk. Olyan a fenti liturgikus idézet, mint egy sóhaj, amit a lelki küzdelmeiben elfáradt ember mond. Az ördög ugyanis kétszeresen zaklatja azokat, akik harcolni merészelnek, akik imádkozni akarnak, akik erények megszerzésére törekednek és Istent akarják szeretni mindenekfelett.

„A kígyót arannyá változtattad, * ó szent, szavad kötelékével megfojtottad * a káromló és gonosz Áriuszt, Isten-hordozó, * az uralkodónak orvosként jelentél meg, dicséretre méltó, * holtakat feltámasztottál, ördögöket űztél....” (Hajnali szolgálaton)