Ön itt van most:A lépcső

A lépcső


A Lépcső – 3. Fejezet

Böjti tanítás gyanánt Lépcsős Szent János tanítását, A Lépcsőt tesszük közzé részletekben.

Az önkéntes száműzetés, vagyis idegenként élni e világban

1. Az idegenben tartózkodás (1) minden olyan hazai dolog végérvényes elhagyása, amely a megszentelődésünket akadályozná. Az idegen élete: tartózkodó viselkedés, el nem ismert bölcsesség, kifelé nem mutatott okosság, rejtett életmód, észrevétlen céltudatosság, nyilvánosság elé nem hozott gondolat, igénytelenség vágya, nehézségek óhajtása, alap az Isten utáni vágyódásra, túláradó nagy szeretet, lemondás minden hiúságról, mélységes hallgatás.

A Lépcső – 2. Fejezet

Böjti tanítás gyanánt Lépcsős Szent János tanítását, A Lépcsőt tesszük közzé részletekben.

Függetlenedés mindattól, amihez szenvedélyesen ragaszkodunk

1. Aki igazán szereti az Urat, igazán igyekszik eljutni a jövendő országba, igazán bánkódik vétkei miatt, igazán számol az örök ítélettel és büntetéssel, s akiben igazi halálfélelem működik, az már nem szereti a pénzt, sőt nem is gondol rá, nem törődik vele. Nem törődik sem vagyonnal, sem szülőkkel, sem e világ dicsőségével, sem barátaival, se testvéreivel, sem pedig bármi más földi dologgal; hanem minden ilyen kapcsolattól és minden velük járó gondtól függetlenedve, s ezeket – sőt mindezek előtt még a saját testét is – megvetve, üres kézzel, gondtalanul és halogatás nélkül követi Krisztust: folyton az égre tekintve és onnan várva segítséget, mint a szent, aki így szólt: „Lelkem hozzád ragaszkodik”; és a másik örök emlékű próféta, aki ezt mondta: „Ám én nem fáradtam bele követésedbe, Uram, és nem kívántam emberi napot vagyis nyugalmat” (1).

A Lépcső – 1. Fejezet

Böjti tanítás gyanánt Lépcsős Szent János tanítását, A Lépcsőt tesszük közzé részletekben.

Lemondás a hiú világról

Bevezetés

1. A mi jó, legeslegjobb, mindennél jobb Istenünknek és Uralkodónknak – illő ugyanis Istennel kezdeni az Isten szolgáihoz intézett szózatot – aki minden értelmes teremtményét a szabad akarat méltóságával tisztelte meg, [Neki] némelyek barátai, mások igaz vagy haszontalan vagy egészen elidegenült szolgái, ismét mások pedig tehetetlen ellenségei.

Közelgő események

A Lexikonból

Az istentiszteletek gyakran visszatérő éneke. Röviden, tömören, képletes kifejezések nélkül szól az ünnep tárgyáról.