Ön itt van most:Paróchus blog

Paróchus blog


Az egyházközség paróchusának gondolatai, elmélkedései, jegyzetei.

Szentéletű Oszlopos Dániel atyánk emléke – December 11. A készület huszonhetedik napja

„Az önmegtagadás vesszejével kettéválasztottad a szenvedélyek tengerét, elmerülés nélkül átmentél rajta és elérkeztél a szenvedélyektől való teljes szabadság hegyére, és megtisztult elmédben Istennel társalogtál, atyánk!” (Hajnali szolgálaton)

Tanítás

Hogyan lehetséges az, hogy valaki felmegy egy oszlopra és ott él, tűr fagyot, égető napot, esőt és szelet? Azt mondjuk lehetetlen, de olvasunk olyasmit az evangéliumban, hogy Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is őbenne. (vö. 1Jn 4, 16-18) Ha ez megvalósul egy ember esetében, akkor bármi megtörténhet, akár az is, hogy eltűnnek a fizikai korlátok. Tudjuk azt is, hogy abban teljesedik ki bennünk a szeretet, hogy örömmel és bizalommal várjuk az ítélet napját. A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelemet, mert a félelem büntetés. Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet.

Szépszavú Szent Ménász, Hermogenész és Evgrafosz vértanúk emléke – December 10. A készület huszonhatodik napja

„Teljes fényű csillagok módjára, * ragyogtatok fel az Egyház szellemi égboltján, * és küzdelmeitek fényével * és ragyogó csodáitokkal * megvilágosítjátok az egész földkerekséget, diadalmas vértanúk…” (Alkonyati zsolozsma)

Tanítás

Szent tanúságtevőkre emlékezik ma Egyházunk, akik Maximián császár idején szenvedtek vértanúhalált Krisztusért. Azt mondja róluk a vecsernyei sztihira: „ Teljes fényű csillagok módjára ragyognak nekünk”. Ugyanis ma is szükségünk van „jelekre”, amelyek Istenhez, vagy éppen Krisztushoz vezetnek bennünket. Az első karácsonykor csillag vezette a bölcseket a betlehemi jászolhoz, bennünket pedig szent tanúságtevők segítenek. „A hit hallásból ered” (Rom 10, 17), azaz valaki beszélt nekünk Istenről. Nem ébredhetünk hitre a hit átadása nélkül. Mindig van valami és van valaki, aki hozzásegít bennünket Isten megtalálásához. Lehet ez egy nagymama, édesanya, nagyapa vagy apa, és lehet egy csodával hasonlatos váratlan esemény az emberi életben, amikor a természet törvényei fölött történik valami a mi érdekünkben. Az ilyen élmények, valamint az Egyház ünnepei segítik az embert közelebb jutni Istenhez.

Az Istenszülő édesanyjának, Szent Annának a foganása – December 9., A készület huszonötödik napja

Tanítás

Az ünnep ikonja éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a pusztából visszatérő Joákim találkozik feleségével, Annával. A Jakab-ősevangélium így számol be erről: „És íme, Joákim jött is nyájaival. Anna kint állt a kapuban, és amint meglátta a közeledő Joákimot, elébe futott és a nyakába borult.” Az idős házaspárnak ezt a szeretetteljes ölelését örökíti meg a kép. Jellegzetes kifejezése ennek, hogy Joákim lába Anna lába fölött van. Nyilván nem a durva eltaposás ábrázolása ez, hanem az alá-fölérendelést is magában foglaló összetartozás jelképe.

Szent Anna csodálatos foganásának előünnepe. Szent Patápiosz atyánk emléke – December 8., A készület huszonnegyedik napja

„Nagy örömet hirdetnek ma nekünk: hogy az Istenanya szent fogantatásával megnyílik előttünk a kincstár, és befejeződnek az átok által okozott keserű fájdalmak.”

Tanítás

Szent Anna csodálatos foganásának ünnepét a bizánci egyház december 9-én tartja. Az ünnep eredete igen régi, egyes kutatók szerint Szíriai Szent Efrém (kb. 306-373.) műveire vezetik vissza. Ismerünk egy kánont is, amely Krétai Szent András (kb. 650-740.) neve alatt maradt fenn, amelynek címe: December 9. A szent és istenős Anna foganása. Az ünnep lassan terjedni kezdett a nyugati világban is. Először Dél-Olaszországban, az italo-görögök hatására vették át a római katolikusok, melynek eredményeképp a IX. századból származó nápolyi kalendáriumban már megtalálható ez az ünnep, december 9. dátummal.

Szentek között élő Ambrus atyánk, Milánó püspökének emléke – December 7., A készület huszonharmadik napja

„Szentéletű atya, végtelenül boldog Ambrus! * A zsinat isteni ihletésű atyái között megjelentél, * s a Fiúról azt hirdetted nyíltan, * hogy megtestesült két természettel, egy személyben, * és a férfit nem ismerő Szűztől nekünk megjelent...” (Alkonyati zsolozsma)

Közelgő események

A Lexikonból

A Szent Liturgia...