Ön itt van most:Paróchus blog / Nikodémiai Szent Julianna vértanúnő emléke – December 21., A készület harminchetedik napja

Nikodémiai Szent Julianna vértanúnő emléke – December 21., A készület harminchetedik napja


By Demkó Balázs - Posted on 21 december 2017

„Készülődj föl Betlehem: * mindnyájunk számára megnyílik az édenkert! * Ékesítsd föl magad, Efráta, * mert a barlangban az élet fája sarjad ki a Szűztől; hiszen az ő méhe szellemi paradicsommá válik, * melyben az isteni ültetvény díszlik, * melyről ha eszünk élni fogunk, * s nem halunk meg mint Ádám. * Krisztus születik, * hogy elesett képmását fölemelje.” (Tropár – Az előünnepé 4. hang)

Tanítás

A Tropár sürgeti a hívőket, hogy készüljünk, mert Isten ígérete jegyében üdvösséget hoz az emberiségnek. Így lett Izrael számára a messiásvárás egyben üdvösségvárás is az Ószövetségben.

Jákob pátriárka 14 évet szolgált legkedvesebb feleségéért, Ráchelért, aki sokáig nem szült neki gyermeket. Jákob vágyakozása a szeretet nő áldott állapota után, Izrael vágyakozását idézi meg a Messiás után. Végül fogant Ráchel és így szülte Józsefet, akit Jákob minden gyermekénél jobban szeretett. Isten szeretete nyilvánult Jákob és Ráchel életében, de mindig túlcsorduló mértékű ez a szeretet. Ráchel másodjára is fogant és Jákob legkedvesebb fiát Benjamint is világra hozta, méghozzá a Bételi és Efrata közötti úton. Azonban Ráchel belehal a szülésbe és itt, Efrátában temetik el. A haldokló Ráchel a gyermeket Benoninak („a balsors gyermekének”) nevezte el, de Jákob a Benjamin nevet adta neki. (Ter 35, 16-19) Mózes áldásában (Mtörv 33, 12) a benjamini név azt jelenti „Az Úr kedveltje”. Látunk egy kettősséget, ahogy látni fogjuk Krisztus születésekor is, hogy a gyermek az „Úr kedveltje”, de Heródes parancsa miatt, gyászba fordul Júdea, mert sok kicsi gyermeket gyilkolnak le, hátha köztük lesz a születendő Messiás.

„Készülődj”, hangzik a felszólítás, mert az első karácsonyt nem előzte meg készülődés. „Készülődj”, énekeljük és látjuk Krisztus Urunk születésének eseményeiből, hogy aki nem „készült”, nem találkozott a kis Jézussal.

Elmélkedés

A mai tropárban azt is mondjuk, hogy „a barlangban az élet fája sarjad ki a Szűztől; hiszen az ő méhe szellemi paradicsommá válik, melyben az isteni ültetvény díszlik, melyről ha eszünk élni fogunk”. Eucharisztikus kép áll előttünk, hiszen az Ige megtestesülésének egyik célja, hogy önmagát adhassa nekünk ajándékba.

A szentáldozásban Jézust lelki eledelként egész valóságában bensőnkbe, lelkünkbe és testünkbe fogadjuk, hogy Önmagához hasonlóvá tegyen és közölje velünk szentségét, boldogságát, majd dicsőségét is. Azért, hogy ez minél teljesebb „szentáldozás”, találkozás legyen köztünk és Krisztus Urunk között, az Egyház megszentelésünk számára minden eszközt rendelkezésünkre bocsát. Bűnbánatot tarthatunk, gyónhatunk, Szent Liturgián vehetünk rész, más szertartásokon, hogy minél inkább Jézus méltó vételére előkészítsen.

Tanács

Minden alkalommal készüljünk komolyan a szentáldozásra.

A mai szentírási szakasz: Zsid 7, 1-6; Lk 21, 28-33

Közelgő események

  • 2018. 10. 17. - 17:00
    Eger, Kossuth Lajos út 8.
  • 2018. 10. 20. - 17:00
    Eger, Kossuth Lajos út 8.
  • 2018. 10. 21. - 11:00
    Eger, Kossuth Lajos út 8.

A Lexikonból

Az ószövetségből örökölt módon a liturgikus nap estével kezdődik. Az őrségváltások időbeosztásához igazodva következtek egymás után a szertartások: 18.00...