Ön itt van most:Paróchus blog / A mi Urunk és Istenünk, az Üdvözítő Jézus Krisztus testben való születésének előünnepe és Isten-hordozó Szent Ignác fölszentelt vértanú emléke – December 20., A készület harminchatodik napja

A mi Urunk és Istenünk, az Üdvözítő Jézus Krisztus testben való születésének előünnepe és Isten-hordozó Szent Ignác fölszentelt vértanú emléke – December 20., A készület harminchatodik napja


By Demkó Balázs - Posted on 20 december 2017

„Tökéletes szeretet hatott át, * amikor megperzselte lelkedet a tüzes szeretet, legszentebb atya, * s arra ösztönzött, hogy az Uralkodóhoz siess. * Akkor ezeket a híres szavakat kiáltottad: * „A Teremtő gabonája vagyok, * vadállatok fogának kell megőrölnie, * hogy tiszta kenyérként jelenhessek meg az Ige, * a mi Istenünk előtt.” Esedezzél hozzá, * hogy világosítsa meg és üdvözítse a mi lelkünket!” (Az alkonyati zsolozsmán)

Tanítás

Egyre közeledik Jézus Krisztus születésének ünnepe, és újra egy szent vértanút állít elénk az egyház hagyománya.

Antiochia Szent Ignác fölszentelt vértanúra emlékezünk ma, akit Traianus császár keresztényüldöző rendelete alapján fogtak el, mint Antiochia püspökét, és nehéz vasban vitték Rómába, hajóval. A hajó azonban több kis-ázsiai kikötőben megállt, és Szent Ignác atyának, keresztény látogatóin keresztül, módja volt leveleket küldeni különböző keresztény közösségeknek.

Szent Ignác atya tudta, hogy milyen sors vár rá, ugyanis akkoriban szokás volt, hogy az amfiteátrumban a keresztényeket kiéheztetett vadállatok elé vetették. Ezzel a borzalmas látványossággal „szórakoztatták” az akkori pogány népet, és Szent Ignác tudta, hogy ez lesz az ő sorsa is. Egyik levelében, ami ránk maradt, kifejezetten kérte a római keresztényeket, hogy ne tegyenek semmit azért, hogy őt megvédjék ettől a szomorú haláltól, mert Krisztusért való szenvedését és halálát ő olyan szent lehetőségnek látta, amire őt Istent kiválasztotta:

„Félek, hogy szeretetetek netán igazságtalanságot követ el velem szemben. Nektek könnyű az, amit tenni akartok, nekem azonban nehéz elnyernem Istent, ha nem lesztek kíméletesek irántam. Nem akarom, hogy emberek tetszését keressétek, hanem tessetek Istennek, ahogyan tetszetek is neki. Sem nekem, sem nektek nem lesz többé ilyen alkalmas idő arra, hogy Isten legyen részem, ha hallgattok, akkor egy jobb műhöz adjátok hozzájárulásotokat. Ha ugyanis hallgattok rólam, én Isten igéje leszek. Ha ellenben testem iránt viseltettek szeretettel, ismét emberi hanggá válok. Számomra többről nem gondoskodhattok, minthogy feláldoztassam Istennek, mert az áldozati oltár már készen van, hogy ti a szeretetben kórust alkotva éneket zengjetek az Atyának, Jézus Krisztusban, mert Szíria püspökét Isten arra méltatta, hogy keletről nyugatra küldje. Jó a világból Istenhez lenyugodni, hogy benne keljek fel.”*

Antiochiai Szent Ignác leveleiből tudjuk, hogy az Egyházat olyan szeretet-szövetségnek látta, ami az áldozatbemutatásban teljesedik ki. Az áldozatbemutatás helye a Szent Liturgia, és ha Isten megengedi, akkor a vérpad is lehet áldozati oltár.
Szent Ignác az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát az Egyház áldozatának tekintette, ami egyben Krisztus szenvedő teste, a halál ellenszere, a halhatatlanság orvossága. Ez a gondolat mutatkozik meg a Rómában élő keresztényekhez írt levelének további részletében:

„Kérlek titeket, jó szándékkal ne legyetek alkalmatlanok nekem! Hagyjátok, hogy a vadállatok eledele legyek, melyek által lehetséges számomra Isten elérése! Isten gabonája vagyok, akit a vadállatok fogai őrölnek meg, hogy Krisztus kenyerének bizonyuljak. A vadállatokat inkább ösztökéljétek, hogy sírommá váljanak és semmit ne hagyjanak meg testemből, nehogy halottként bárkinek terhére legyek! Akkor leszek igazán Jézus Krisztus tanítványa, amikor testemet sem látja majd a világ. Kérleljétek Krisztust érettem, hogy eme eszközök által áldozatnak találtassam Isten előtt!”**

Antiochiai Szent Ignác atyánk kérését meghallgatta Isten, és elnyerte a vértanúkoronát, mint végsőkig hű tanú. Testének maradványait Antiochiába küldték, majd innen visszakerült Rómába, ahol ma is a Szent Kelemen bazilikában őrzik ereklyéit.

Tanács

Mi akadályozza emberi természetünket az Isten szerinti átalakulásban? Mi keményíti a szívünket, és miért nem engedi izzani a szívet Isten iránt? Az ünnepi készület utolsó nagy kérdései ezek, amelyek válaszai nagy előrelépést jelenthetnek a lelki életben.

A mai szentírási szakasz: Zsid 5, 11-6, 8; Lk 21, 5-8a. 11. 20-24
----
*Apostoli Atyák – Ókeresztény Írók III. kötet 180. oldal. Szent István Társulat Bp. 1980.
** U.o. 181. oldal.

Közelgő események

A Lexikonból

A szentírási olvasmányokat bevezető zsoltárvers. Szentmisében az apostoli szakasz, a hajnali szolgálaton az evangélium, az alkonyati szolgálaton az ószövetségi olvasmányok előtt énekeljük. (Az...