Október 1-je Szűz Mária oltalmának, mint a keresztények segítségének az ünnepe. Eredete 911-re nyúlik vissza, amikor az Istenszülő megszabadította Konstantinápolyt a szaracén ostromtól.

A keresztfelmagasztalás ünnepe Egyházunk 12 nagy ünnepe közé tartozik, amelynek egy napos elő ünnepe van, valamint hét napos utóünnepe.

Keresztfelmagasztalási ünnepünk igen régi, a IV. századig megy vissza, amikor Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja megtalálta a Szent Keresztet.

Ezen az ünnepen az Istenszülő világra jövetelére emlékezünk. Az idős, szentéletű házaspár, Joachim és Anna gyermekeként született a Megváltó édesanyja. Ez a nap legősibb ünnepeink közé tartozik, előestéjén vecsernyét végzünk.
A szervezőlelkészség kápolnája erre az ünnepre lett szentelve.

A Szűz Mária születésére szentelt kápolnánk első búcsúját tartjuk szeptember 6-án. Az ünnepi liturgia - a vasárnapi rendnek megfelelően - 10 órakor kezdődik. Ezt követően várjuk a szervezőlelkészség híveit egy közös ebédre, amihez süteményt örömmel fogadunk!

A szervezőlelkészséghez tartozó gyerekek ismét Bükkzsércen táboroznak (08.23-28). A vasárnap estétől kezdődött közös vakációhoz naponta újabb táborozók csatlakoznak, életkoruk szerint. A pénteki záró előadásig tartó egyházközségi tábor résztvevőit kísérjük imáinkkal!

Az egyházi év utolsó ünnepe augusztus 29-én Keresztelő Szent János fejevételének emléknapja. Szigorú böjti nap. Ősi hagyományunk szerint ezen a napon nem fogyasztunk főtt ételt és állati eredetű táplálékot (tejet, tojást, sajtot és egyebeket), emlékezve arra, hogy Keresztelő Szent János fejét tálcán kínálva hordozták körbe a heródesi lakomán.