Ön itt van most:Egyházismereti lexikon / Hramota: halottak szombatja

Hramota: halottak szombatja


A keleti egyházban kialakult az az igény, hogy az egyház eltávozott tagjai is jelen legyenek a liturgián. Kezdetben a hramotát azokért az elhunytakért végezték, akik keresztény imádság (temetés) nélkül távoztak az élők sorából (pl. tengerészek, harctéren elesettek, pestisjárvány áldozatai.)
Az egyházi naptár öt emléknapot ír elő, ezek a halottak szombatjai, amikor a hramota szertartását végzik: a húshagyó vasárnap előtti szombat, nagyböjt 2., 3., 4. szombatja és a pünkösd előtti. A halotti liturgia után parasztázt vagy panachidát végeznek, és a halotti könyörgésekben felolvassák az elhunytak neveit. Ezeket a hívek előzetesen - némi adomány ellenében - feljegyeztetik.

Közelgő események

A Lexikonból

Az ősi gyakorlat szerint három liturgikus szín volt a bizánci egyházban: a bíbor, az arany és a világos. A liturgikus öltözékek ezen színek szerint készültek. A bíborvöröset a vértanúk emlékére és...