Ön itt van most:ünnep

ünnep


Készület az Úrjelenés ünnepére

Készül az Egyház az Úrjelenés nagy ünnepére, ezért olvassuk, hogy „Elindult és hirdette a Jordán egész környékén a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára...”(Lk 3, 3)

Keresztelő Szent János bűnbánatot hirdet, ahogy máshol is olvassuk: „Azokban a napokban megjelent Keresztelő Szent János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” (Mt 3, 1-2)

Miért hangzik ez ma olyan idegenül még a keresztények között is? Miért esik nehezünkre újra böjtölni és a bűnbánatra gondolni a karácsony ünnepe után? Nem hinném, hogy csak a szabad napok és ünnepi hangulat miatt nehéz engedelmeskedni Keresztelő János üzenetének!

Három Szent főpap ünnepe

Keleti Egyházunk január 30-án három szent főpapot ünnepel, akik nem csak együtt vannak a mennyben, de egy korban éltek és barátok is voltak.

Az ünnep eredete visszanyúlik 1081-re, amikor egy véget nem érő vetélkedés kezdődött a konstantinápolyi császári udvarban arról, hogy melyik szent a nagyobb: Aranyszájú Szent János, Szent Bazil vagy esetleg Teológus Szent Gergely. Ennek a parttalan vitának az lett a vége, hogy az akkori János pátriárkának (Joannes Mauropus) megjelent álmában a három főpap, akik kérték, hogy tiltsa el a császárváros lakóit a hiú vitatkozástól, mert ők Isten előtt mindhárman egyenlőek. Ezért meghagyták a püspöknek, hogy ennek kifejezéseként, részükre közös ünnepnapot rendeljen el.

Szent Miklós ünnepéhez

Történetek Szent Miklósról

Pünkösd naptártörténeti vonatkozásai

A niceai zsinat 325-ben meghozott határozata alapján az Egyház a húsvétot egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartja. A pünkösd is ehhez szorosan kötődve vándorol a naptárban.

Közelgő események

A Lexikonból

A keleti egyházban kialakult az az igény, hogy az egyház eltávozott tagjai is jelen legyenek a liturgián. Kezdetben a hramotát azokért az elhunytakért végezték, akik keresztény imádság (temetés)...