Ennek az ünnepnek az időpontja a Feltámadás templom felszentelésének köszönhető, melyet még Nagy Konstantin császár építtetett Jeruzsálemben a Golgotán. A templom fölszentelése, 335. szeptember 13-án volt. Ezt az eseményt követte másnap a Szent Kereszt ünnepélyes felmagasztalása és templomba vitele. Azóta a keleti egyház minden évben szeptember 14-én ünnepli a kereszt felmagasztalásának ünnepét.

Ezt az ünnepet az I. Egyetemes Zsinat atyái, 325-ben rendelték el, akik úgy határoztak, hogy ezzel a nappal kezdődjék az egyházi év számítása. Három okot is meghatároztak, ami miatt szeptember elsejével kell kezdődnie az új évnek:
- a hagyomány és a Szentírás tanítása szerint, a zsidó aratásünnep első napján, szeptember 1-jén ment be Jézus a zsinagógába, hogy olvasásra jelentkezzen. Ezzel kezdte meg nyilvános működését. Erről olvashatunk Szent Lukács evangéliumának 4,16-21. részében;
- a természet új éve is ősszel kezdődik, a jövő évi növények magvának földbe juttatásával, elvetésével;
- az Ószövetségben is ősszel kezdődik az új év.

Ezen a héten közösségünk gyermekei - az előző évekhez hasonlóan - Bükkzsércen táboroznak. Kérjük imáidsággal segítsék, hogy mind a táborozók, mind a táboroztatók számára örömteliek legyenek az együtt töltött napok!

Nagy Heródes (aki a betlehemi gyermekgyilkosságra parancsot adott) fia, Heródes Antipász törvénytelen viszonyban élt együtt testvére feleségével, Heródiással. Keresztelő Szent János Heródest ezért nyilvánosan megfedte: „Nem szabad együtt élned testvéred feleségével”. /Mk 6, 18/ Ennek következtében Jánost elfogták, majd Heródiás mesterkedésének eredményeképpen, lefejezték. A hagyomány szerint Keresztelő Szent János feje még a tálon is megszólalt: „Nem szabad testvéred feleségével élned”. Heródiás ettől annyira megijedt, hogy a próféta fejét külön a testtől ásatta el a palota kertjében.
Ez a nap (augusztus 29-e) bűnbánati nap. Ősi hagyományunk szerint ezen a napon nem fogyasztunk főtt ételt és húst.

Az államalapítás ünnepén 10 órakor kezdődik a szertartás.

Az Isten nem engedte, hogy Szűz Mária teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Ezt XII. Piusz pápa tette dogmává.
A Szűzanya elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Közismert nevén Nagyboldogasszony. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották.