Nagy Heródes (aki a betlehemi gyermekgyilkosságra parancsot adott) fia, Heródes Antipász törvénytelen viszonyban élt együtt testvére feleségével, Heródiással. Keresztelő Szent János Heródest ezért nyilvánosan megfedte: „Nem szabad együtt élned testvéred feleségével”. /Mk 6, 18/ Ennek következtében Jánost elfogták, majd Heródiás mesterkedésének eredményeképpen, lefejezték. A hagyomány szerint Keresztelő Szent János feje még a tálon is megszólalt: „Nem szabad testvéred feleségével élned”. Heródiás ettől annyira megijedt, hogy a próféta fejét külön a testtől ásatta el a palota kertjében.
Ez a nap (augusztus 29-e) bűnbánati nap. Ősi hagyományunk szerint ezen a napon nem fogyasztunk főtt ételt és húst.

Az államalapítás ünnepén 10 órakor kezdődik a szertartás.

Az Isten nem engedte, hogy Szűz Mária teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Ezt XII. Piusz pápa tette dogmává.
A Szűzanya elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Közismert nevén Nagyboldogasszony. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották.

Augusztus 6-a Úrszínváltozás ünnepe. Ekkor mutatta meg Jézus Krisztus a Tábor hegyén apostolainak Isten arcát, hogy szenvedését látva se felejtsék Istenségét. Szent színeváltozása Istenségét bizonyította. Az egyház ezen a napon áldja meg a gyümölcsöket.
Balázs atya mindenkit bíztat, hogy vegyen részt valahol szertartáson, mivel nem tudunk közös szertartáson ünnepelni.

A szombati vecsernye előtt kis vízszentelés lesz, ezért a szertartás kissé később kezdődik majd. Aki szeretne otthonába szentelt vizet vinni, megteheti aznap, ill. a vasárnapi (augusztus 4.) liturgiát követően.

Illés próféta a bálványimádó Ákáb király idejében az igaz Isten hitének nagy harcosa volt. Élete végén, Kr. e. 9. században mennybe ragadtatott. Napja litiás ünnep.
Ezen az ünnepen könnyezett először az Istenszülő Szűz Mária Máriapócson lévő ikonja, 1715-ben. A Miskoloci Egyházmegye búcsújának ideje is ez.