A legszentebb Istenszülő elszenderedésének és mennybevételének ünnepe. Az Isten nem engedte, hogy Szűz Mária teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Ezt XII. Piusz pápa tette dogmává.
A Szűzanya elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Közismert nevén Nagyboldogasszony. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották.

Kápolnánk címünnepe Szűz Mária születése. A búcsút a szeptember 8-át követő vasárnapon tartjuk.

A vasárnapi Szent Liturgia Nagyboldogasszony ünnepén - a szokásostól eltérően - egy órával később, 11 órakor kezdődik.

Augusztus 6-a Úrszínváltozás ünnepe. Ekkor mutatta meg Jézus Krisztus a Tábor hegyén apostolainak Isten arcát, hogy szenvedését látva se felejtsék Istenségét. Szent színeváltozása Istenségét bizonyította. Az egyház ezen a napon áldja meg a gyümölcsöket.

Illés próféta a bálványimádó Ákáb király idejében az igaz Isten hitének nagy harcosa volt. Élete végén, Kr. e. 9. században a mennybe ragadtatott. Napja litiás ünnep.
Ezen az ünnepen könnyezett először az Istenszülő Szűz Mária Máriapócson lévő ikonja, 1715-ben. A Miskolci Egyházmegye búcsújának ideje is ez.

Egerben, július 18-ig egyházközségünkben nem lesz szertartás. A kápolna szentélyének festése nyomán, csak július 11-én, Mezőkövesden 17 órakor lesz Szent Liturgia.

Tisztelettel kérem a hívek megértését és imádságos segítségét! Vajda Mihály diakónusunk és ikonfestőnk munkáját imádsággal segítsük!

Köszönettel:

Demkó Balázs atya