Az apostolfejedelmek böjtje

Az apostolfejedelmek böjtje Mindenszentek vasárnapjától június 29-ig, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepéig tart.

A böjt eredete az apostolok koráig nyúlik vissza, amikor az apostolok a Szentlélek eljövetelére imádsággal és böjtöléssel készültek.

Sokat imádkoztak és böjtöltek, mielőtt az evangélium hirdetésére indultak. Imádság és böjtölés után rendeltek új elöljárókat az apostoli munkára, ahogyan azt az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk: „Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva és böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket...” (Apcsel.14,23)

Az Anyaszentegyház a kezdeti időktől ugyanígy imával és böjttel készítette fel híveit a főapostolok ünnepére. Valójában ez a bűnbánati időszak böjtje, több imádsága, alkalmassá tehet bennünket azokra a kegyelmekre, amit a Szentlélek fog adni az előttünk álló időre.

Ebben a böjti időszakban hétfőn, szerdán, és pénteken nem fogyasztunk húst és tejes ételeket. A böjt szigorúbb változatában az egész böjti időszakban nem fogyasztunk húst, a vasárnapok kivételével és hétfőn, szerdán és pénteken csak száraz ételt veszünk magunkhoz vagy kenyéren és vizen böjtölünk.

György kijevi metropolita (1069-1079) az „Utasítások” című munkájában a hétfő, szerda, és péntek szigorú megtartását javasolja, valamint szombat és vasárnap kivételével napi száz leborulást ír elő a hívek számára.

A böjt nem vonatkozik a 16 éven aluli gyermekekre, valamint a betegekre.

Mindenkit bíztatok a böjt megtartására, mert komoly lelki haszna van. Böjt nem létezik imádság nélkül, ezért mindenki szánjon egy kicsivel több időt az imádságra és a Szentírás olvasásra.