A koliba története

Görögkatolikus egyházunk nagyböjt első péntekjéhez köti a koliba ünnepélyes megáldását és szétosztását. Mindezt az Előszenteltek Liturgiáját követően.
A koliba szimbolikusan a nagyböjt megédesítésére szolgál, így akar mindenkit felkészíteni a böjti utazásra, futásra.
A koliba a főtt búza és különböző gyümölcsök és növények keveréke. Már az V. században a szerzetesek eledele volt. Ugyanakkor fogyasztása a világi híveknek is ajánlott volt, főként a Nagyböjt első hetében.
A koliba elnevezés arra az édes süteményre is utal, amit a halotti torokon osztottak szét az egybegyűlteknek. A keresztény értelmezés szerint a koliba az örök élet édes ízére utal. Sok bizánci egyházban hagyománnyá vált a koliba-osztás a halotti szertartások ill. torok után.