A készület harmincadik napja: Szent Thürszosz, Levkiosz, Filémon, Apolló és Adorján vértanúk emléke

„A gonoszság gyermekkoromtól fogva beszennyezte * az én szerencsétlen lelkemet, Szent Szűz! * Szavakkal és tettekkel is szennyessé tettem magamat, * és nem tudom, hogy mit cselekedjem! * Azt sem tudom, hová meneküljek...” (Theottokion a hajnali szolgálaton)

Tanítás

Imádságban szólítjuk meg az Istenszülőt, hogy legyen a segítségünkre, járjon közben értünk, hogy jól cselekedjünk. Olyan a fenti liturgikus idézet, mint egy sóhaj, amit a lelki küzdelmeiben elfáradt ember mond. Az ördög ugyanis kétszeresen zaklatja azokat, akik harcolni merészelnek, akik imádkozni akarnak, akik erények megszerzésére törekednek és Istent akarják szeretni mindenekfelett.

Megszólítjuk a Boldogságos Szüzet, hogy legyen segítségünkre a gonosszal való harcban, mert Ő az Egyház anyja. Az Egyházat, Isten népét Szűz Mária szimbolizálja. A Szentírás első lapjain, a bűnbeesés leírása után ezt olvassuk: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé... (Ter 3, 15) Ki ez az „asszony”? A Szentírás leírja a sátán harcát Isten és az Egyház ellen, egy nagy küzdelmet, amit Szent János apostol tár elénk a Jelenések könyvében: „Erre a sárkány haragra lobbant az asszony ellen és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus (Krisztus) tanúsága mellett”. (Jel 12, 17) Az egyházi hagyomány a kezdetektől fogva a Boldogságos Szűz Máriát ismeri fel az „asszonyban” és az Egyházat „gyermekeiben”.

Sok keresztény számára azonban az Istenszülő szerepe a bibliai karácsonyi történetben Jézus Krisztus születésére korlátozódik. Betlehemi barlang, istálló, jászol, ökröcske és szamaracska, pásztorok és napkeleti bölcsek... nagyobb tisztelet vele szemben már sok keresztény esetében ellenkezést vált ki, mondván, hogy az iránta érzett tisztelet Jézus Krisztust kicsinyíti. Máriát mi „csak” tiszteljük, mint közvetítőt, aki minden szentnek kijáró tisztelet előtt áll, mert Ő a legszentebb, aki csak egyet akar, Krisztushoz vinni bennünket.

Az Istenanya szerepe nemcsak a születésre korlátozódik a betlehemi istállóban, hanem a kereszténység számára döntő szerepe van Isten üdvtervében. Ezt Isten és az Egyház ellenségei is tudják, akik ezért utasítják el és támadják Máriát és az Eucharisztiát. Az Istenszülő az Újszövetségben olyan mint, Noé bárkája, az Egyház anyja. A végidő történéseiben fontos szerepet kap a Jelenések könyve szerint és nagy jelentősége lesz annak, hogy Máriához tartozunk-e vagy sem.

Elmélkedés

A Boldogságos Szűz Mária több embert térített meg az Egyház történelme során, mint valamennyi keresztény misszió eddig. Egy példát érdemes megemlíteni.

1531. december 9-én történt egy esemény Mexikóban, amely döntően közrejátszott abban, hogy Dél- és Latin-Amerika katolikus keresztény legyen. Egy indián, Indio Juan Diego látta a Szent Szüzet, aki azzal a kéréssel küldte őt a püspökhöz, hogy azon a helyen, ahol ő megjelent, építsenek a tiszteletére templomot. Majd nyomatékul a bennszülött jellegzetes ruháján, a tilmán, megjelent Szűz Mária nem kézzel festett képe. A kaktusz-szállból készült szövetbe helyezett kép nem utal semmiféle festékre, se növényi, se állati, se ásványi eredetre. Ez a kép a híres Guadalupe-i Szűz, ami 9 millió aztékot tett katolikus kereszténnyé.* Azték nyelven „te coatlaxopeuh” (ami úgy hangzik számukra mint a spanyol „de Guadalupe”) ezt jelenti: „aki a kőkígyót széttöri, széttapossa, megsemmisíti”.

Tanács

Kísértés és lelki szárazság idején vagy rossz gondolatok kitartó zaklatása esetén folyamodjunk bátran a „kígyó” nagy ellenségéhez, akit nem tud elviselni, a Boldogságos Szűz Máriához.

* http://www.guadalupe.hu/