„Midőn * elérkezett számodra, legszentebb Borbála vértanúnő, az édes halál, * örvendezve és sietve végezted pályafutásodat....”

„Hogyan hívjunk téged, ó szent? * Hittudós Jánosnak, vagy énekszerző Dávidnak?” (Alkonyati zsolozsmán)

„Isten, aki a mindenséget szemmel tartja, tetszése szerint világosan beavatott téged a jövendő dolgok ismeretébe és az elkövetkező események tudásába...” (A hajnali szolgálaton)

Tanítás

Egyházunk örömmel idézi a kis próféták jövendöléseit, mert látjuk próféciáik beteljesedését és ez növeli reményünket. A várakozás intenzív élményét a remény adja. Az a remény, amely Isten természetfeletti ajándéka, ami azonban csak az Egyház sajátja, mert a hitetlenség legnagyobb bűne a remény hiánya.

A vasárnapi (december 8.) liturgiát követően fogadjuk a csodatevő mírai püspök, Szent Miklós ajándékát. Minden közösségünkhöz tartozó gyermeket szeretettel várunk!

„Most már látja az Egyház a keresztfára fölemelt Napot, amint előre megjövendölted, legszentebb Habakukk!”(Hajnali szolgálaton)

Tanítás

A jövendöléseket, amelyeket próféciáknak is mondanak, az egyházban általánosan úgy értelmezik, mint a szabad jövőre vonatkozó ismeretek közlését, azaz annak feltárását, hogyan fog Isten cselekedni a jövőben. A próféták azt is megjövendölik, hogyan fog Isten az emberek szabad akaratával élni a jövőben, és hogy Isten akarata és az ember szabad akaratának kölcsönös hatása milyen eseményeket fog eredményezni.

„A Szentlélek kegyelme lakott benned, Isten prófétája * és az ő fénysugarának messze ragyogó fáklyájává alakított át téged, * és általad előre megmondta a jövendőt * a nagy Ninivének.” (Alkonyati zsolozsma)

„Magasztaljuk a hit hirdetőjét * és az Ige szolgáját, Andrást, * mert ő az embereket a mélységből kihalássza, * vessző helyett a keresztet tartva kezében...” (Alkonyati zsolozsma)