Az Istenszülő édesanyjának, Szent Annának a foganása – December 9., A készület huszonötödik napja
Tanítás
Az ünnep ikonja éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a pusztából visszatérő Joákim találkozik feleségével, Annával. A Jakab-ősevangélium így számol be erről: „És íme, Joákim jött is nyájaival. Anna kint állt a kapuban, és amint meglátta a közeledő Joákimot, elébe futott és a nyakába borult.” Az idős házaspárnak ezt a szeretetteljes ölelését örökíti meg a kép. Jellegzetes kifejezése ennek, hogy Joákim lába Anna lába fölött van. Nyilván nem a durva eltaposás ábrázolása ez, hanem az alá-fölérendelést is magában foglaló összetartozás jelképe.
Szent Anna csodálatos foganásának előünnepe. Szent Patápiosz atyánk emléke – December 8., A készület huszonnegyedik napja
„Nagy örömet hirdetnek ma nekünk: hogy az Istenanya szent fogantatásával megnyílik előttünk a kincstár, és befejeződnek az átok által okozott keserű fájdalmak.”
Tanítás
Szent Anna csodálatos foganásának ünnepét a bizánci egyház december 9-én tartja. Az ünnep eredete igen régi, egyes kutatók szerint Szíriai Szent Efrém (kb. 306-373.) műveire vezetik vissza. Ismerünk egy kánont is, amely Krétai Szent András (kb. 650-740.) neve alatt maradt fenn, amelynek címe: December 9. A szent és istenős Anna foganása. Az ünnep lassan terjedni kezdett a nyugati világban is. Először Dél-Olaszországban, az italo-görögök hatására vették át a római katolikusok, melynek eredményeképp a IX. századból származó nápolyi kalendáriumban már megtalálható ez az ünnep, december 9. dátummal.
Szentek között élő Ambrus atyánk, Milánó püspökének emléke – December 7., A készület huszonharmadik napja
„Szentéletű atya, végtelenül boldog Ambrus! * A zsinat isteni ihletésű atyái között megjelentél, * s a Fiúról azt hirdetted nyíltan, * hogy megtestesült két természettel, egy személyben, * és a férfit nem ismerő Szűztől nekünk megjelent...” (Alkonyati zsolozsma)
Szentek között élő, Csodatevő Szent Miklós atyánk, a likiai Müra érsekének emléke – December 6., A készület huszonkettedik napja
„A hitnek szabálya, * a béketűrésnek példaképe * és az önmegtagadás tanítója gyanánt…” (Torpár 4. hang)
Tanítás
Szent Miklós főpap a Keleti Egyház védőszentje, és nekünk a „hit szabálya”, ahogy a tropárionban énekelünk róla. Miről van szó? Élt egy főpap, aki szeretetével minden kor számára megmutatta, hogyan kell megélni az evangéliumot. Nem csak beszélni kell róla, hanem megélni, megtestesíteni mindazt, amit az Üdvözítő mondott tanítványainak.
Szent Száva szent életű és isteni ihletettségű atyánk emléke – December 5., A készület huszonegyedik napja
„Az Isten képére alkotott lelket * ártatlanul őrizted meg, * és elmédet az ártalmas szenvedélyektől böjtölés által megtisztítván, * az Uralkodónak ajánlottad föl...” (Alkonyati Zsolozsma)
Tanítás
Szent Száva atya már gyermekkorában vágyakozni kezdett a szerzetesi élet után. Szinte még gyermekként lépett be egy kolostorba, valahol Kappadókia szívében, ahol a Nagy Eftimiosz szentéletű atya keze alatt lett kipróbált szerzetes már 18 éves korára.
Szent Borbála nagyvértanúnő és Damaszkuszi Szent János atyánk emléke – December 4., a készület huszadik napja
„Midőn * elérkezett számodra, legszentebb Borbála vértanúnő, az édes halál, * örvendezve és sietve végezted pályafutásodat....”
„Hogyan hívjunk téged, ó szent? * Hittudós Jánosnak, vagy énekszerző Dávidnak?” (Alkonyati zsolozsmán)
