Szent István, Magyarország első apostoli királyának és az államalapításnak az ünnepe. Első szent királyunknak köszönhetjük a keresztény hitet és műveltséget. A példaértékű uralkodó - halála előtt - Szűz Máriának ajánlotta országát. Ezen az ünnepen különösen buzdítok mindenkit, hogy imádkozzon az országért és a nemzetért!

Az Isten nem engedte, hogy az Istenszülő teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Az Istenszülő elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották. XII. Piusz pápa tette dogmává.

Jézus Krisztus a Tábor hegyén megmutatta apostolainak Isten arcát, hogy szenvedését látva se felejtsék Istenségét. Szent színeváltozása Istenségét bizonyította. - Az egyház ezen a napon áldja meg a gyümölcsöket.

Augusztus elsején kezdődik az egyházi év utolsó böjti időszaka, az Istenszülő elhunyta ünnepét (augusztus 15-ét) megelőző két hét, amelyben szerdán és pénteken nem fogyasztunk húst. Aki az ősi szigorúbb forma szerint kívánna böjtölni, akkor az egész böjti időszakban csak ünnepnapon és vasárnap megengedett a hal fogyasztása, valamint szerdán és pénteken szigorú böjt van, mindennemű állati eredetű tápláléktól tartózkodni kell.

Szent Illés próféta a bálványimádó Ákáb király idejében az igaz Isten hitének nagy harcosa volt. Élete végén Kr. e. 9. században mennybe ragadtatott. Napja litiás ünnep. Ezen az ünnepen könnyezett először az Istenszülő Szűz Mária Máriapócson lévő ikonja, 1715-ben.

Demkó Balázs paróchus szabadsága miatt a következő héten (július 6-11-ig) minden papot igénylő esetben a miskolci Búza téri görög katolikus parókiához fordulhatnak a hívek. Telefonszámuk: 46/507-111