„Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, Könyörülj Rajtam, Bűnösön!” (Jézus-ima)

A szentatyák tanítása szerint, mindaddig amíg az ember nem kötelezi el magát a lelki életben az imádság hősies gyakorlására, addig az ember belseje sötét, szétesett, szenvedélyek rabja. Ezért a világban és a kolostorban élőknek egyaránt ajánlják az Isten szüntelen jelenlétére való emlékezést, a „szüntelen imádságot”. Ezt a „gyakorlatot” a „Jézus-imával” lehet elérni és megközelíteni.
A „Jézus-ima” evangéliumi eredetű „sóhajtás”, megfogalmazott „vágyakozás” vagy „kiáltás” a segítség után, ahogy Jerikóban kiáltozott a vak Jézus után, hogy segítsen rajta.

Október 1-je Szűz Mária oltalmának, mint a keresztények segítőjének ünnepe. Eredete 911-re nyúlik vissza, amikor az Istenszülő megszabadította Konstantinápolyt a szaracén ostromtól.

A gyerekhittan és az elsőáldozásra felkészítő foglalkozások mellett, a már elsőáldozáshoz járult, idősebb gyermekeket is hittanra várják szerda délutánonként.

Pénteken elkezdődik az elsőáldozásra készülők felkészítése. A gyerekhittan mellett az elsőáldozók is csoportos foglalkozásokon ismerkedhetnek hitünk alapjaival.

Keresztfelmagasztalási ünnepünk igen régi, a IV. századig megy vissza, amikor Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja megtalálta a Szent Keresztet. A keresztény embernek a kereszt, Isten irántunk való szeretetének a jele, Krisztus Urunk önfeláldozásának, üdvösségünknek és az ördög fölötti győzelemnek a jelképe. A Szent Kereszt tisztelete által Krisztus urunk áldozatát, szenvedését és halálát tiszteljük és amikor csak keresztet vetünk, megváltásunkba vetett hitünket valljuk meg.

Az Istenszülő Szűz Mária övének elhelyezésére emlékezünk ezen a napon.