Az egyházi év utolsó ünnepe augusztus 29-én Keresztelő Szent János fejevételének emléknapja.
Szigorú böjti nap. Ősi hagyományunk szerint ezen a napon nem fogyasztunk főtt ételt és állati eredetű táplálékot (tejet, tojást, sajtot és egyebeket), emlékezve arra, hogy Keresztelő Szent János fejét tálcán kínálva hordozták körbe a heródesi lakomán.

Balázs atya szabadsága miatt nem lesz kedden liturgia kápolnánkban, azonban buzdítunk mindenkit hogy látogasson el szertartásra más közösségbe augusztus 20-án.

Augusztus 15-e Szűz Mária elszenderedésének és mennybevitelének ünnepe. Arra emlékezünk, hogy az Isten nem engedte, hogy az Istenszülő teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Az Istenszülő elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották. XII. Piusz pápa tette dogmává.

Augusztus 6-a Úrszínváltozás ünnepe. Ekkor mutatta meg Jézus Krisztus a Tábor hegyén apostolainak Isten arcát, hogy szenvedését látva se felejtsék istenségét.
Ez a nap a gyümölcsök megáldásának ideje.

Szent Illés próféta a bálványimádó Ákáb király idejében az igaz Isten hitének nagy harcosa volt. Élete végén Kr. e. 9. században mennybe ragadtatott. Napja lítiás ünnep.
Ezen az ünnepen könnyezett először az Istenszülő Szűz Mária pócsi ikonja, 1715-ben.
Illés próféta a Miskolci Egyházmegye védőszentje, ezért ehhez az ünnephez kötődik egyházmegyénk búcsújának ideje.

Az Istenszülő öltönyének elhelyezése.